Firmenbuch, GISA és egyesületi nyilvántartás: mely cégadatok nyilvánosak

Firmenbuch: a bejegyzett vállalkozások azonosító adatai

Az osztrák cégjegyzéket (Firmenbuch) a tartományi bíróságok (Landesgerichte), Bécsben a kereskedelmi bíróság (Handelsgericht Wien) vezeti. Be kell jegyezni többek között a cégjegyzékszámot, a cégnevet, a társasági formát, a székhelyet és az üzleti címet, az üzletágat, valamint az egyéni vállalkozók és a képviseletre jogosult személyek nevét és születési dátumát (FBG 3. §). Betekintésre bárki jogosult (UGB 9. §).

A cégjegyzékszám (FN) egy folyamatos sorszámból és egy ellenőrző betűből áll, például FN 123456a. Ez a legjobb kulcs egy vállalkozás egyértelmű azonosítására, és általában az impresszumban is szerepel: a bejegyzett vállalkozóknak üzleti leveleiken és weboldalukon többek között fel kell tüntetniük cégnevüket, társasági formájukat, székhelyüket, cégjegyzékszámukat és a cégbíróságot (UGB 14. §).

Egyedi lekérdezés igen, tömeges lehívás nem

• Egyedi lekérdezés: a cégjegyzékben bárki végezhet egyedi lekérdezést (FBG 34. § (1) bekezdés), például a JustizOnline felületén. Egyedi lekérdezéshez ingyenes rövid tájékoztatást is kell kínálni, többek között a cégnévvel, a társasági formával, a székhellyel és az üzleti címmel, a cégjegyzékszámmal és – ha van – a weboldal címével (FBG 34. § (1b) bekezdés).
• A teljes állományra és a változásokra irányuló lekérdezés csak a szövetségi igazságügyi minisztérium licencével lehetséges (FBG 34. § (2) bekezdés), személyes adatok esetében pedig csak a cégjegyzékkel összefüggő célokra.
• Adatbázis-védelem: az osztrák Legfelsőbb Bíróság (OGH) a cégjegyzék adatbázisát az UrhG 76c. § szerint védett adatbázisnak minősítette (OGH 9.4.2002, 4 Ob 17/02g). Aki lényeges részeit rendszeresen kinyeri, ezt a jogot sérti.

Ki nem szerepel a cégjegyzékben

Az egyéni vállalkozóknak csak akkor kell bejegyeztetniük magukat, ha az UGB 189. §-a szerint számviteli kötelezettség alá esnek; a többi egyéni vállalkozó önkéntesen jegyeztetheti be magát (UGB 8. § (1) bekezdés). A bejegyzett egyéni vállalkozókat az „e.U.” toldatról ismeri fel. Sok kézműves és kisvállalkozás, valamint a legtöbb szabadfoglalkozású ezért nem szerepel a cégjegyzékben.

GISA: az osztrák iparengedély-nyilvántartás

A GISA-ban (Gewerbeinformationssystem Austria) az iparengedélyek szerepelnek. Természetes személyeknél nyilvános többek között a név, a tudományos fokozat, a születési dátum, az iparág megnevezése, a telephelyek, a jogosultság kezdete és vége, valamint a GISA-szám, jogi személyeknél emellett az üzleti cím, a társasági forma és a cégjegyzékszám vagy a ZVR-szám (GewO 365a. § (1) bekezdés, GewO 365b. § (1) bekezdés).

• Az adatok a GISA-lekérdezésen ingyenesen lekérhetők az interneten (GewO 365e. § (4) bekezdés).
• A tájékoztatáskérésnek mindig egyetlen személyre vagy egyetlen vállalkozásra kell irányulnia (GewO 365e. § (3) bekezdés).
• A GISA-szám egy iparengedélyt azonosít, nem egy vállalkozást. A több iparágat gyakorló vállalkozásnak több GISA-száma van.
• Telefonszámokat és e-mail-címeket a GISA nem tartalmaz.

Egyesületi nyilvántartás

Az egyesületek a központi egyesületi nyilvántartásban (Zentrales Vereinsregister, ZVR) szerepelnek. Nyilvános többek között a név, a ZVR-szám, a székhely és a kézbesítési cím, a képviseleti szabály, valamint a szervezeti képviselők neve és tisztsége. Díjmentes online egyedi lekérdezés áll rendelkezésre (VerG 19. § (3) bekezdés), a tömeges lekérdezés nem megengedett (VerG 17. § (9) bekezdés).

A szabadfoglalkozású kamarák jegyzékei

Aki szabadfoglalkozást gyakorol, gyakran egyik nyilvántartásban sem szerepel a három közül, a kamarája jegyzékében viszont igen:

• Ügyvédek: az ügyvédi névjegyzékbe történt bejegyzéseket az osztrák ügyvédi kamarák szövetsége (Österreichischer Rechtsanwaltskammertag) a weboldalán teszi közzé (RAO 5. § (5) bekezdés).
• Orvosok: az osztrák orvosi kamara névjegyzékének (Ärzteliste) adatai részben nyilvánosak és az interneten hozzáférhetők (ÄrzteG 1998 27. §).
• Adótanácsadók és könyvvizsgálók: a kamara nyilvános betekintésre vezeti tagjainak jegyzékét (WTBG 2017 173. §).
• A Ziviltechnikerek (kamarai jogosultsággal rendelkező építészek és mérnökök), valamint az egészségügyi szakmák nyilvántartása szerinti egészségügyi szakmák szintén nyilvános jegyzékkel rendelkeznek.

Ezek a jegyzékek is egyedi tájékoztatásra szolgálnak. Hogy más célokra milyen mértékben használhatók, az az adott jogalaptól és a felhasználási feltételektől függ.

Hol szerepelnek valójában az elérhetőségek

A telefonszámokat és az e-mail-címeket a vállalkozások maguk teszik közzé. Ennek jogalapjai Ausztriában sűrűek:

• ECG 5. §: aki információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújt, tehát céges weboldalt is üzemeltet, annak többek között meg kell adnia nevét vagy cégnevét, földrajzi címét, elérhetőségeit, köztük e-mail-címét, valamint – ha van – cégjegyzékszámát, a cégbíróságot és közösségi adószámát.
• UGB 14. § és GewO 63. §: a bejegyzett vállalkozók üzleti leveleiken és weboldalukon cégjegyzéki adataikat, a be nem jegyzett iparűzők nevüket és az iparengedély telephelyét tüntetik fel.
• MedienG 25. §: a közzététel (Offenlegung) megnevezi a weboldal médiatulajdonosát nevével vagy cégnevével és székhelyével.

Ezek az adatok törvényi tájékoztatási kötelezettségek. Megtalálhatóvá és ellenőrizhetővé teszik a vállalkozást, de nem jelentenek hozzájárulást a reklámhoz. Hogy ez Ausztriában miért különösen fontos, azt a B2B marketing és a TKG 2021 174. §-a című cikk magyarázza el.

Mit jelent ez egy cégadatbázis számára

Egy megbízható osztrák cégadatbázist nem lehet egy nyilvántartásból „exportálni”. Sok forrásból épül: nyílt térképadatokból, nyilvános szakmai cégkatalógusokból, kamarai jegyzékekből és a cégek impresszumában közölt adatokból. A nyilvántartási adatok az egyedi ellenőrzést szolgálják, például annak megállapítását, hogy egy cégjegyzékszám illik-e a névhez.

A firmdat.at így dolgozik: a cégjegyzéket nem vesszük át tömegesen, és cégkivonatokat nem árusítunk. A cégjegyzékszám és a közösségi adószám csak akkor szerepel az exportban, ha a vállalkozás maga teszi közzé. A forrásokat részletesen az Adatforrások és módszertan oldal ismerteti.

Gyakori kérdések

Szerepel a telefonszám és az e-mail-cím az osztrák cégjegyzékben?

Nem. A cégjegyzék (Firmenbuch) többek között a cégjegyzékszámot, a cégnevet, a társasági formát, a székhelyet és az üzleti címet, az üzletágat és a képviseletre jogosult személyeket tartalmazza (FBG 3. §). A telefonszám és az e-mail-cím nem tartozik ide; az ingyenes rövid tájékoztatás – ha van – a weboldal címét adja meg (FBG 34. § (1b) bekezdés).

Le szabad tölteni a teljes cégjegyzéket?

Nem. Egyedi lekérdezést bárki végezhet (FBG 34. § (1) bekezdés). A teljes állományra és a változásokra irányuló lekérdezés csak az igazságügyi minisztérium licencével lehetséges (FBG 34. § (2) bekezdés). Ráadásul a cégjegyzék adatbázisa adatbázisként védett (UrhG 76c. §, OGH 4 Ob 17/02g).

Minden vállalkozás szerepel a cégjegyzékben?

Nem. A tőketársaságok és a személyegyesítő társaságok be vannak jegyezve, az egyéni vállalkozók azonban csak akkor, ha az UGB 189. §-a szerint számviteli (beszámolókészítési) kötelezettség alá esnek; ez alatt a bejegyzés önkéntes (UGB 8. § (1) bekezdés). Sok kis vállalkozás ezért csak az iparengedély-nyilvántartásban (GISA) vagy kamarájuk jegyzékében található meg.

A GISA-szám cégazonosító szám?

Nem. A GISA-szám egy iparengedélyt azonosít. Egy vállalkozásnak több iparága, így több GISA-száma is lehet. Egy vállalkozás egyedi kulcsaként inkább a cégjegyzékszám vagy a közösségi adószám (UID) alkalmas, amennyiben van.

Állapot: 2026. október 25. A jogszabályok szövege és az OGH határozata az osztrák szövetségi jogi információs rendszer (RIS) szerint, ugyanazon a napon lekérve. Ez a cikk általános tájékoztatás, és nem helyettesíti az egyedi esetre szóló jogi tanácsadást.